Don kanyar, képgyüjtemény

                                          3 .    A 2. magyar hadsereg.

Mint már említett tény, "a német követelések először Hitler 1941. december 29 - 1942. január 1. között Mussolininek,

Antonescunak és Horthynak írt leveleiben jutottak kifejezésre. Legfőbb oka a Barbaross-terv meghiúsulása és az 1941 végi

és 1942 eleji szovjet ellentámadás során elszenvedett nagy német veszteség volt, ami arra sarkallta a németeket, hogy az

eddiginél nagyobb arányban vegyék igénybe szövetségeseik haderejét.

Hosszas alkudozások után a németek igényeit sikerült leszorítani, és január 9.-én Bárdossy végül megígérte, hogy

Magyarország ha 100%-ban nem bocsátja is Németország rendelkezésére haderejét, de "„hajlandó lehetőségeinek legszélső

határáig elmenni”" a Keleti front harcaiban való részvételre. Ennek azonban az volt az ára, hogy a magyar csapatokat

hadászati vonatkozásban a németek alá rendelték. Másnap Horthy levélben biztosította Hitlert, hogy a magyar hadsereg

részt vesz a tavaszi hadműveletekben" [Wikipedia].

A mozgósításra a III.szombathelyi, IV. pécsi és VII. miskolci hadtestet jelölték ki. Saját hadrendi alakulatából csak kettőt

vehetett igénybe, a harmadikat idegen alakulattól kapta.

                                                                      A 2. hds kezdetbeli létszám az utolsó előtti sorban.

A kivonuló csapatok kb. 20%-a volt nem magyar nemzetiségű (elsősorban erdélyi románok, ruszinok), munkszolgálatra

kötelezett zsidók és baloldali mozgalmakban résztvevő, ún. megbízhatatlan kategóriájú besorozottak aránya 10% volt, (őket

igyekeztek nem harcoló beosztásban alkalmazni, például fogatosok), ami nagyjából megfelelt a lakosság etnikai

összetételének [Wikipedia]..

A hadsereg 1942. április 17 és június 27 között szállították ki a keleti frontra, a művelethez 822 száztíz tengelyes

katonavonatra volt szükség [Hogy az irodalom miért beszél állandóan "tengelyekről", ahhelyett hogy egyszerüen a vagonok

számát emlitené, számomara érthetetlen!]. A kivonulás során partizántámadások következtében 19 szerelvény sérült meg,

27 honvéd esett el és 83 sebesült meg, ami – hasonló német műveletekhez képest – csekély veszteség volt.

Elsőként a szombathelyi III. hadtest érkezett meg Orjol körzetébe, amelynek két könnyű hadosztálya a Tyim előtti

védőállásokat vette át a németektől, a harmadik, a komáromi 6. k.ho. a brajnski erdőségekben harcolt a partizánok ellen.

Jány Gusztáv és a hadseregtörzs  május 20.-án érkezett meg Kurszkba. A csapatok többségének kirakása szintén Kurszk

körzetében történt.

Maximilian von Weichs középen szemüveggel.                             Nagy Vilmos miniszter "muszosokka"l a Donnál .

A hadsereg a 2. és 6. német, valamint a 8. olasz és a 3. román hadseregekkel és a 4. német páncéloshadsereggel együtt a

Maximilian von Weichs  vezérezredes parancsnoksága alá tartozó „B” hadseregcsoport alárendeltségébe került, amely a

„Dél” hadseregcsoport átszervezésével alakult meg.

3.1 A "DON-Kanyar".

A Don folyó kb. 150 km-re Moskvától délre ered és 1.870 km után torkolik be az Azov-i tengerbe.

A "nagy Don-kanyar" (az igazi) megközelíti Sztálingrág (Wolgograd) magasságában a Volgát.

                                   A folyó forrástere                                   és                deltája az Azovi tengernél.

                                                                                      Nyáron                                            és                                   télen.

A "magyar Don-kanyar" néven emlegetett folyó szakasz valószínűleg az Uriv-Sztorozsevoje-i, vagy az Uriv-Scsucsje-i

kanyart jelenti vagy mind a kettőt együtt.

                                                                                                                                        [G-portal]                                                                            A Don Gremjacse-nél [szerző 2011]

      Don az Uriv-i dombról nézve észak felé,          direkt le kelet felé                      és délre le  Korotojek felé [szerző, 2011] 

A III hdts részén Gremjacsé-nél (és más szakaszokon) is voltak kisebb-nagyobb kanyarok, de a legnagyobb harcok (és a

katasztrófa elindúlása) helyeit emlegetheti az irodalom (l. fent).

             A Gremjacse-Rudkino-i kanyar (9. khd), m-kanyar-ral.             Don Gremjacse-nél, Rudkino felé nézve [szerző, 2011].

3.1 A 2. hds a "DON-Kanyar"-ban.

      A német előrenyomulás keretében, részben Tyim-en keresztül (l. lejebb).

A teljes 2. magyar hadsereg előrevonása a Don vonalához 1942. augusztus 25.-re fejeződött be. A hídfőcsatákban részt nem

vevő egységek a Sztálingrádba irányított német egységek helyét vették át. A hadsereg feladata – a többi szövetséges

hadsereggel együtt – a Don vonalának védelme és a Sztálingrád-i csatát vívó német egységek szárnyának biztosítása lett.

A hadsereg már a nyári csaták során súlyos veszteségeket szenvedett (különösen az elsőnként harcba vetett III. hadtest), a

hídfőcsaták pedig további súlyos áldozatokat követeltek:

Az 1942-es év folyamán a hadsereg összvesztesége halottakban, sebesültekben és eltűntekben 33 763 fő volt [Wikipedia]..

A 2. hadsereg felállása hadtesteivel és azok a hozzátartozó hadosztályaival a Don parton és annak közelében.

Folytatás kattintással balra fent a menüben: 4. Felszerelés, harcok.

Test I

Test II

Test III