9. Magyarország kizsákmányolása, holokauszt.
Az alábbi adatok a Götz Aly, történész mély és részletes kutatásokra alapuló könyvéből származnak [Christian Gerlach Götz Aly, "Das letzte Kapitil, Der Mord an den
ungarischen Juden", fischer Verlag, Frankfurt am Main, 2004, ISBN 3-596-15772-2]:
[Az alábbi szöveg a szerző fordítasa].
A náci kizsákmányolás Magyarországon (MO).
A német megszállásnak két fő oka volt: először is, hogy a nyugati szövetséges államokkal a magyar különbékét
megadályozza és másodszor pedig, hogy az ország forrásait a legmeszebb menőkig kizsákmányolja.
Némországba (NO) főképpen mezőgazdasági termékeket és nyersanyagokat kellett MO-ról szálliatani, ami
szerződésekben - „Clearing“ -ben meg lett határozva. Az annyit jelentett, hogy MO előre finanszirozza és szállitja az
árukat és NO majd azt visszafizeti.
Ez persze soha nem lett N részről betartva, vagy csak részben, mint p.l. szerszámkészitő gépek esetében, vagy más
technikai eszközökben, amik kizárólagosan a N hadiipart szolgálták. Igy pl. a Mannfred-Weiss (Csepel)
repülőgyár gépei, amit végső soron szintén MO állt [ezeket sem kompenzálták, ami lassan inflációhoz vezetett].
A megszállás után (1944. március 19) a náci adminisztáció elhatározta, hogy mostantól még Clearing-adósági -
szerződéseket sem kell már komolyan figyelembe venni, hanem minden áron és minden téren a produkciót növeltetni
kell.
Azonfelül kötelezték az országot, hogy a megszálló csapatok ellátását is átvegye, amit többnyire a katonák értéktelen
élelmiszerjegyekkel vehették meg, persze ennek ellenértéke sem lett (vagy nem teljesen) kompenzálva.
[Tehát csalás az egész vonalon].
E csapatok létszáma pedig nem volt csekélyes:
április 1 majus 1 junius 1 julius 1 augusztus közepe augusztus vége
70.000 57.300 46.507 4.009 309.000 500.000 [125. oldal]
1943 elején egy magyar külügyi képviselő megpróbálta a német képviselőknek megmagyarázni, hogy az eddige
évi 800 milló Pengő értékü szállitások (élelmiszerek, bauxit és benzin), nem növelhető, mert az ellenérték hiján
ez teljesen túlterheli az oszág gazdaságát.
Ennek ellenére a németek egyre agresszivabbak lettek és 1944 április 19.-i interminiszteri gyülésen
kifejtették további igényeiket [persze saját országuk földmüvelő és élemiszergyártó népet mind feládozták
agyútölteléknek]. Ez a találkozó volt a kezdete az intenziv magyar kizsákmányolásnak = „ Sie wurde zur
Voraussetzung für eine intensive Ausbeutung Ungarns“ [150. Oldal].
A tárgyalások, melyek már azelőtt elkezdődtek követelték, hogy a már 500.000 tonna leszállított gabona mennyisége
növelendő. Azonkivűl kötelezze le MO magát, hogy havi (!!!) 100 – 200 millió Pengő értékben támogassa a
„Wehrmacht“ MO-i jelenlétét (l. már feljebb is), pl repülőterek épitésével.
Aztán kijelentették, hogy: „Mit dem Abtransport von jüdischen Arbeitern wird begonnen“ = Zsidó múnkások kiszállítása
elkezdödik. Tovább igy hangzik: „Für den Einsatz in Deutschland stehen ab sofort 500.000 Juden zur Verfügung“ = A
németországi bevetésre 500.000 zsidó áll rendelkezésre.
Ami a további katonai élelmezést és felszerelési szükségleteket illeti úgy becsülte fel a német katonai szakértő, hogy ca.
700.000 személyről van szó, amiből 400.000 - 500.000 német és 200.00 behivandó magyar!!!
Tervezve volt, hogy a magyar fegyveripar teljesen a német felügyelet alá kerüljön.
A már addig is (1944 junius 2) a felhalmazott megszállási költségek 139,6 milló Pengőt tettek ki [153. oldal].
A fenti dátummal Veesenmayer* és Stójay között megszületett egyezmény – minden más illetékes
hivatalos magyar szerv - Imrédy kivételével - hozzájárulása nélkül történt!
*) Dr. Edmund Veesenmayer (Bad Kissingen, 1904. November 12. - Darmstadt, 1977. december 24.) vezető
német közgazdász, a Harmadik Birodalom diplomatája, az NSDAP és az SS magas rangú tagja.
Adolf Hitler 1944. március 19.-én (Magyarország német megszállásakor) a Harmadik Birodalom nagykövetének és
teljhatalmú magyarországi megbízottjának nevezte ki: ez azt jelentette, hogy a Wehrmachton kívül minden megszállóerő
(főleg a Gestapo) fölött rendelkezési joga volt. Szerepet játszott a magyar értelmiség „átvilágításában”, ismert
németellenes személyek letartóztatásában (ezáltal is nyomást gyakorolva Magyarországra), valamint a zsidóság
deportálásában. A Szálasi-puccs során segítséget nyújtott a nyilas hatalomátvételhez, meggátolva ezzel Magyarország
kiugrását a második világháborúból. 1945-ben Salzburg közelében feladta magát az amerikai csapatoknak. A nürnbergi
perben 1949-ben 20 év börtönre ítélték, majd büntetését felére csökkentették, majd 1959-ben szabadlábra (!) helyezték.
[Wikipédia]
Az áványolaj kitermelése és szállítása egy strategiailag különösen fontos szektor volt. Annak ellenére, hogy produkció
1944 ben a 43-assal szemben csökkent, mégis lett egy ötszázálékos növekedés 458.000 tonnáról 481.000 tonnára
növelve. Igy az a német energiaszükséglet 25 %-át fedte.
Miután a visszavonuló német csapatok lefoglalták a vasuti utvonalakat és a Duna is túl lett zsúflva, a kizsákmányolási
potenciál egyre csökkent. De ennek ellenére augusztusban még 7.525 tonna olaj, 6.128 tonna bauxit, 5.000 buza és
kukorica hagyta el az országot.
A német elvárás a következő lett volna két hónapra: 220.000 tonna liszt és gabona
250.000 tonna kukorica
40.000 tonna olajnövény mag
250.000 tonna bauxit.
A német elképzelés szerint az 1943-as 970.000 tonna bauxit produkciót fel kellett volna 1,27 millió tonnára emelni
[ezek az őrültek!!! , szerkesztő] [155. oldal].
Aztán szigorodott a helyzet: október 16.-án kiadata Hitler a parancsot, hogy kezdjék elkobozni a benzint és a finomitókat.
Innenfogva harácsoló civakódások kezdődtek a magyar és a német hadsereg között [157. oldal].
Továbbá kezdték a németek leszerelni a gépeket is és összeszedtek minden mozgató tárgyat is (ajtók, ablakok, fa,
bútorok) amik mentek NO-ba.
Kurt Becher a különleges német megbizott listája szerint [157. oldal] a következő nagyobb egységek hagyták el összesen MO-t:
1.227 lokomotiv
3.839 személyvagon
43.741 tehervagon
63.900 személygépkocsi/tehergépkocsi
605.000 szarvasmarha.
Továbbá január közepéig 37.000 vagonrakomány lett NO-ban regisztrálva.
(35.000 – 55.000 is emlegetve van).
Ezenkívűl egy egész vonatszerelvény hagyta el az országot a meggyilkolt, vagy üldözött zsidók elkobzott értékeivel.
Végül is meg kell állapitani, hogy a magyar források kizsákmányolása amennyire csak lehetséges volt, az utolsókig ki lett
használva [158. oldal].
Attól eltekintve, hogy az a németeket nem érdekelte, hogy a magyar lakosság mit egyen, követeltek még további
durvaságokat is: 1944 junius 25.-én Veesenmayer kitüntette a magyar mezőgazdasági és ellátásiügyi minisztert,
Jurcsek**-et és ez alkalommal közölte vele, mivel többszáz magyar zsidó elhagyta MO-ot, akiket már itthon nem kell
táplálni, felkéri MO-ot, hogy egy egyszeri, nagyvonalú élelmiszer szállitást ajánjon fel NO-nak, az emlitett személyek
ellátására [184. oldal]. [Azt nem közölte, hogy e személyek nagy része a vagonokból (a „szelektálás“ után) egyenesen
megy a krematóriumokba, szerző].
Magyar zsidók megérkezése és szelektálása egy Kz előtt.
**) Jurcsek Béla Tiszatarján, 1893. augsuztus 30. - Kitzbühel, Ausztria, 1945 tavaszán) nyilas politikus. Nagy híve volt
a departálásoknak [185. oldal].
1944. március 22-től 1944. október 16-ig a Sztójay és a Lakatos kormányban, majd a nyilas puccs után a Szálasi
kormányban is földművelésügyi (ideiglenesen megbízott közellátásügyi) miniszter. Ebbéli tisztségében állította fel
beszolgáltatási rendszerét, ami mindent alávetett a német hadsereg totális kiszolgálásának (a magyar hadsereg és
lakosság hátrányára). A szovjetek elől Ausztriába menekült. Mikor a Vörös Hadsereg Zell am See-be érkezett, öngyilkos
lett. Az általa kidolgozott beszolgáltatási rendszert a háború végeztével is fenntartották az ellátási nehézségek
kiküszöbölésére.
A Dachau-i tábor bejárata manapság [szerző, 2012]
A tábor óriási kiterjedése [Dachau-i múzeum].
Magyar rabok Dachau-ban. Felszabaditásuk az amerikai hadsereg által.
Amerikai katonák kivégzik az őröket.
Melléktáborai Bajorországban és Ausztriában.
Minden agyonvert vagy éhenhalt személyre ráfogták, hogy a szive mondott fel!
A Szálasi kormány. Az álló sorban Jurcsek a negyedik. [szöveg és kép Wikipédia].
A Don-i "kaland" következményei.
Cél Eredmény
- a "bolsevizmust" legyőzni - rosszabb lett, elérte az országot
- az országot "gyarapitani" - rosszabb lett, a fasiszták segitségével
visszakapott területek is újra elvesztek
- a gazdaságot és életszinvonalat javitani - sokkal rosszabb lett, óriási emberi és anyagi
veszteségek (l. feljebb)
- kiegyezés a szomszéd országokkal - rosszabb lett, többek között l. kitelepitések és
kényszer betelepitések
Kattintással balra fent a menüben: 10. Don a festők szemével, temetők.
|