Don kanyar, képgyüjtemény

7. A háború vége, felelősők.

6.1 A németek. Kezdet és a vég.

A nácik propaganda újsága. Cim:  "A keleti hadjárat eldőlt". A dátum nem olvasható,

de biztos nem úgy gondolták, ahogy az bekövetkezett.

                                                                                                                                                                                                                                                                                Balról a harmadik Paulus (l. lejebb)

[Rubicon 2010/2]

A "vezér" női rajongói.

1940 június 22. Wilhelm Keitel (gúnyneve "Lakei-tel") átnyújtja Charles Huntziger-nek az NS-rezsim feltételeit.

Jobb kép: Keitel aláirja a feltétel nélküli német kapitulációt. "Kelt Berlinben, 1945. május 8-ik napján".

Wilhelm Bodewin Johann Gustav Keitel (Bad Gandersheim, 1882. szeptember 22.- Nürnberg, 1946. október 16.) német

tábornok, a német tábornoki törzskar tagja, második világháborús főbűnös.                             

Nevéhez fűződik hírhedt „komisszárparancs” kiadása, amelynek értelmében az elfogott politikai komisszárokra kivégzés várt.

Keitelre a [Nürnberg-i] bíróság halálos itéletet mondott ki 1946. október 2-án. Fellebbezését és a francia kegyelmi kérvényt

(mely szerint katonaként golyó általi halált kellene halnia) elutasították. Wilhelm Keitelt 1946. október 16-án felakasztották [l.

lejebb]. [Wikipedia]

                        Paulus útban Sztálingád felé, valahol a Don előtt.                              "Lakosztálya" a Don parton.[phönix TV, 2011. 01. 27.]

A német csapatok bekerítése a Volga parton.

                                                     Paulus az elfogása napján Sztálingrádban.                                             És kihalgatása Moszkvában.

Német foglyok Sztalángádnál.

"Friedrich Wilhelm Ernst Paulus (Breitenau, 1890. szeptemer 23. – Drezda, NDK, 1957. február 1., tábornok.

1939 szeptemberében Paulus a 6. német hadsereg vezérkari főnökeként részt vett Lengyelország lerohanásában.1940-ben 

csapataival élén a Belgium és Franciaország elleni hadjáratban tüntette ki magát. A 6. hadsereg Paulus vezetésével foglalta

el Liège, Lille és Orleans városokat.

1940 szeptemberében visszahívták a törzskarba, ahol a Keitel tábornok által vezetett munkacsoport tagjaként a Szovejunió

elleni támadás tervein dolgozott. Terveiben Moszkva minél gyorsabb bevételét szorgalmazta.

Egy rövid afrikai kitérő után Paulus alakulataival betört a Szovjetunióba. 1942 tavaszán Paulus a 6. hadsereg

parancsnokaként azt a parancsot kapta, hogy a Donyec-medence iparvárosainak bevételével érje el Sztalingrádot 

és vágja el Moszkvától a Kaukázus térségét. Jelezte Hitlernek, hogy csapatai túl gyengék a Sztálingrád elleni hadjárathoz, de

szavai észrevétlenül haltak el.

A 6. hadsereg támadására a szovjetek a megerősített Sztálingrád felé vonultak vissza. A várost szeptemberben érte el az

addigra már kimerült német hadsereg. Sztálingrád ostroma méterről méterre folyt. A német hadvezetés nem szokott a szűk

utcákhoz és romhalmazzá vált házakhoz, a páncélostaktika alkalmazhatatlan volt. A szovjet védők meghiúsították a németek

kísérleteit a Volga partjához való kijutásra, az utánpótlást szállító kompok szovjet kézen maradtak.

1942 novemberében megkezdődött a szovjetek ellentámadása. A bekerített 6. hadsereg felmentésére indított támadást a

Vörös Hadsereg szétverte, a légi utánpótlás pedig elégtelen volt. Paulus december 23-án jelezte, hogy csapatai képtelenek

kitartani a −40 °C-os hidegben. 1943. január 8-án kivégeztette a Vörös Hadsereg megadásra való ajánlatával érkező

parlamentereket.

Két nappal később megindult a sztálingrádi német helyőrséget elsöprő szovjet támadás. Paulus folyamatosan követelte

csapatai felmentését. Mindhiába. Január végére a német ellenállás megtört. Hitler január 31-én vezértábornaggyá nevezte ki

Paulust, ezzel gyakorlatilag öngyilkosságra szólította fel, mivel korábban német tábornagy még sosem esett élve fogságba.

Paulus erre nem volt hajlandó, így rövidesen a Vörös Hadseregnek a német parancsnokságon megjelent tisztjei előtt letette a

fegyvert.

Paulust 27. számú hadigolyként egy Moszkva melletti [...] hadifogolytáborba vitték, ahol kihallgatták. A következő nyáron

Paulus – vonakodva ugyan – bekapcsolódott a hadifogságban lévő tisztek Hitler-ellenes szervezkedésébe. Vonakodva aláírta

a szovjetek német katonákhoz írott propagandaleveleit. A nácik emiatt feleségét a Dachau-i koncentrációs táborba hurcolták.

Paulus egyre jobban bekapcsolódott a náciellenes szervezkedésbe, ennek azonban csak annyi eredménye volt, hogy

tiszttársai között elszigetelődött.

1944. október 30-án Sztalin személyesen kérte Paulust, hogy álljon a nácik ellen harcba bocsátkozó németek élére, a

szervezkedés azonban eredmény nélkül maradt.

A háború végén Nürnbergbe  vitték, ahol a háborús bűnösök perében [l. lejebb] kellett felelnie a Harmadik Birodalom érdekében

elkövetett tetteiért. Paulus elismerte a Barbarossa terv kidolgozásában játszott szerepét, majd főbűnösként Jodlt, Keitelt és

Göringet nevezte meg.

1946-ban Paulust egy egyszerű szovjet fogolytáborba vitték. 1948-ban engedélyt kért, hogy a szovjet megszállási övezetben

telepedhessen le. 1949-ben meghalt a felesége, akit fogságba esése óta Paulus egyszer sem látott. 1953-ban Paulus végre

hazatérhetett. Egy szolgálati lakást kapott Drezdában és az alakuló NDK-hadsereg tanácsadója lett". [Wikipedia]

Paulus a világ két legnagyobb diktátorát szolgálta, ha nem is egyenlő mértékben.

Túlélte a háborút, a fogságot és végül is kiszabadult (l. a szöveget fent).

                                   Itt még nem fegyverben                   és             itt meg már lefegyverezve. [Német hadifoglyok Moszkvában].

                                      "Az utolsó emberig" = gyermekig!

                                                                         Előtte                                     és                                         utánna.

                                           Musssolini, Keitel (hátul), a "vezér" és Göring.

Mussolini (balról a második) halála Milánóban, 1945.

                                                                Sztálingrád                                                                           Berlin

"Berlin eleste".

Két hónappal a háború vége előtt a lebombázott Drezda. A 25.000 civil halott egy részének elégetése.

6. 2 A Nürnberg-i per.

A nürnbergi per az első olyan per volt, amelyben a szövetséges hatalmak a Harmadik Birodalaom politikai, katonai és

gazdasági vezetői felett ítélkeztek a második világháború alatt elkövetett bűneik miatt. A per a németországi Nürnbergben 

zajlott. A vádlottak a Nemzetszocialista Német Munkáspárt, a Kriegsmarine, a Wehrmacht főbb vezetői, valamint egyéb

funkcionáriusok köréből kerültek ki. Eredetileg 24 fő került volna a vádlottak padjára, de számuk a per kezdetére különböző

okok miatt kevesebb lett. A nürnbergi per folyamán különböző szervezetek (Gestapo, SD, SS) felett is ítéletet mondtak.

A főbűnösök pere 1946. október 1-jén ért véget, tizenkét vádlottat kötél általi halálra, hetet letöltendő börtönbüntetésre ítéltek,

hármat pedig felmentettek. Tíz halálraítélten 1946. október 16-án hajtották végre az ítéleteket, Martin Bormannt távollétében

ítélték halálra, Göring pedig október 15-én öngyilkos lett. [Wikipedia]

A vádlottak:

Első sor (balról jobbra haladva): Hermann Göring, Rudolf Hess, Joachim Ribbentrop, Wilhelm Keitel, Ernst Kaltenbrunner,

Alfred Rosenberg, Hans Frank, Wilhelm Frick, Julius Streicher, Walther Funk, Hjalmar Schacht,

Hátsó sor: Karl Dönitz, Erich Raeder, Baldur von Schirach, Fritz Sauckel, Alfred Jodl, Franz von Papen, Arthur Seyß-Inquart,

Albert Speer, Konstantin von Neurath, Hans Fritsche. [Wikipedia]

Balról:

Hess, ő megúszta  a halálbüntetést, mert ügyensen kihazudta magát.  Ribbentrop, Keitel. Jobbra fent Göring, neki

meg sikerült - szigorú ellenőrzés ellenére - öngyilkos lenni (akasztófa katonai körökben megalázónak számitott (l. Keitel

kérvényét lent).

Burton. C. Andrus, A Mondorf-i kihalgatóközpont és a Nürnberg-i börtön parancsnoka [The Infamous of Nuremberg, Leslie

Frewin, London, 1969, ISBN 963-09-2029-8], magyar forditás: Teler Gyula, Kossuth, [Budapes, 1982, "A nürnbergi

huszonkettő"], cimü könyvében leirja az összes részletet a elfogásoktól a per végéig és a kivégzésekig. Lejebb az első két

főbűnös  (Ribbentrop, Keitel) kivégzése:
                  

Wilhelm Bodewin Johann Gustav Keitel (Bad Gandersheim, 1882. szeptember 22.- Nürnberg, 1946. október 16.) német

tábornok, a német tábornoki törzskar tagja, második világháborús főbűnös.

Nevéhez fűződik hírhedt „komisszárparancs” kiadása, amelynek értelmében az elfogott politikai komisszárokra kivégzés várt.

Keitelre a [Nürnberg-i] bíróság halálos itéletet mondott ki 1946. október 2-án. Fellebbezését és a francia kegyelmi kérvényt

(mely szerint katonaként golyó általi halált kellene halnia) elutasították.  [Wikipedia]

Hruscsov, mint komisszár, túlélte a fenti parancsot.

6. 3 A magyarok. Kezdet és vég.

Horthy épiti a védfalat lengyel kollégájával Hitler ellen.

                             Ribbentrop, Bárdossy.                              Teleki,  Bárdossy.                           Balról: Sztójay, Bárdossy, Göring, Horthy.

Dr.  Bárdossy László (Szombathely, 1890. december 10. – Budapest, 1946. január 10.) diplomata, politikus, miniszterelnök.

1941. február 4-én  lépett a betegségben elhunyt gróf Csáky István örökébe mint külügyminiszter. Április 3-án, gróf Teleki Pál

öngyilkosságát követően Horthy kormányzó miniszterelnökké nevezte ki, és a külügyminiszteri tárcát is megtartotta.

1936 - 1944 között Magyarország berlini követeként teljesít szolgálatot. 1944. március 22. és augusztus 29. között

miniszterelnök és külügyminiszter.

Az ellene felhozott vádpontok:

• az 1941. áprilisi délvidéki bevonulás

• az 1941. júniusi hadüzenet a Szovjetunió ellen

• az 1941. decemberi hadüzenet az Amerikai Egyesült Államoknak

• a miniszterelnöksége után a különböző jobboldali mozgalmakban betöltött szerepe

Kötél általi halálra ítélték, az ítéletet a Nemzeti Főtanács  kegyelemből golyó általi halálra módosította. Az ítéletet 1946. január

10-én végrehajtották a Markó utcai fegyház [...] udvarán. [Wikipedia]

                  Bárdossy, Sztójay  berlini követtel és a Gestapo főnökével, Heinrich Himmlerrel 1941 novemberében. [Wikipedia]

Jobbra (a hóhér) Himmler egy koncentrációs táborban = "SS 1".

Sztójay Döme (születési nevén Dimitrije Sztojakovich, Vrsec, 1883. január 5. - Budapest, Lipótváros, 1946. augusztus 22.

szerb származású magyar politikus, diplomata, altábornagy, rövid ideig miniszterelnök és külügyminiszter. 1946-ban a

népbiróság  mint háborús bűnöst halálra ítélte, és 1946. augusztus 22-én kivégezték. [Wikipedia]

Heinrich Luitpold Himmler (München, 1900. október 7. – Lüneburg, 1945. május 23.), a Nemzetszocialiste Német Munkáspárt

magas rangú vezére, az SS vezetője. A második világháború alatt a Harmadik Birodalom második legbefolyásosabb embere

volt Hitler után. Az összes rendőrségi és biztonsági erő, beleértve a Gestapót is, az ő irányítása alatt állt. Mint a koncentrációs

táborok, a haláltáborok és a bevetési csoportok felügyelőjét, Himmlert körülbelül 5,5-6 millió zsidó, több mint kétszázezer

róma, kétmillió szovjet hadifogoly, kétmillió lengyel és több százezer kommunista, homoszexuális, valamint fizikailag és

mentálisan sérült ember haláláért terhelte felelősség, de a felelősségre vonás elől öngyilkosságba menekült. [Wikipedia]

Szálasi Ferenc  (Kassa, 1897. január 6. – Budapest, Lipótváros, 1946. március 12. a nepbiróság által háborús bűnösként

elítélt hungarista politikus, több nyilaskeresztes és hungarista párt és mozgalom megalapítója, Magyarország nemzetvezetője

és miniszterelnöke volt 1944 és 1945 között. A második világháború után halálra ítélték és kivégezték.[Wikipedia]

Jany Gustáv.

 1                           2                         3                           4                         5

   A felelős katonai személyek (a "Kormányzót" itt nem szeretném megemliteni, mert ő nagy

szerencsével  megúszta a felelőségre vonást).

1.    Nagy Vilmos hadügyminiszter,  sok nehézség után természetes halált halt.

2.    Szombathelyi Ferenc a honvédség főparancsnoka, mint háborus bünös ki lett

        (Jugoszláviában)  végezve.

3.     Jany Gusztáv, önkéntesen hazajött az exilből (először amerikai hadifogoly)  és mint háborus bünös

         ki lett végezve.

4.     Stomm Marcel, a III hadtest főparancsnoka, lábai elfagytak, amputálva lettek, orosz fogság,

        hazatérte után Budapesten  halálra   itélték, de életfogytiglanira váltották. 12 év után komoly

        betegen kiengedték de kitiltották Pestről  ott még  megfelelő orvosi ellátast  sem kaphatott. Busszal

        kezelésre bejárva,  egyszer útközben, 64 éves korában szive felmondta a  szolgálatot.

5.     Oszlányi Kornél a 9. kh főparancsnoka, amerikai fogság  Németországban, majd 67 évesen

        Cleveland-ben, USA halt meg.

     Kattintással fent balra a következő fejezetre: 8 További tények/ temetők.

test I

test II

Test III