Don kanyar, képgyüjtemény
6. Veszteségek, következmények.
5.1 A 2. hds létszáma és veszteségei.
A sokoldalú kutatások ellenére sem sikerűlt a kivonúlók teljes létszámát kideriteni. A feltételezett 200.000
katonához hozzájöttek részben még munkaszolgálatos egységek, lecserélő alakulatok, kipótlások stb.
Ez a bizonytalanság még erősebb a veszteségek oldalán, hiszen az 1943-as ellentámadás folyamán
fellépett káosz és pánik, nem engedett meg semmiféle számontartást. A munkaszolgáltos állományok (jó
részben saját katonák - "keretek"- által) legyilkolt embereiket sem nagyon számolták!
Szabó Péter irja a "Don-kanyar" könyvében[ Zrinyi, Budapest, 1994, ISBN 963-327-2343]:
"Hozzávetőlegesen 120 ezer főre tehető azoknak a honvédeknek és munkaszolgáltosoknak a száma akik
hősi halált haltak, fogságba estek, illetve megsebesültek a 2. hadsereg [...] keleti hadszintéri tevékenysége
alatt".
A honvédség teljes vesztesege 1941. június 26. és 1944 december 31. között [Stark Tamás, MTA
Történettudományi Intézet, Budapest, 1989, ISBN 963-8311-65-8]
Jelleg tisztek altisztek legénység összesen
halottak 2.052 695 34.743 37.490
sebesültek 5.052 1.428 81.816 88.296
foglyok 153 61 5.541 5.755
eltüntek 1.840 834 122.216 124.890
9.097 3.018 244.316 256.431
 
 
Elfagyott lábú emberek.
5.2 Civil veszteségek
5.2.1 Bombázások, harcok, megfagyások, éhhalál, "Nyilas terror" (Trianon-terület).
Becsülések szerint 80. - 100.000 ember vesztette életét a háború utolsó szakaszában.
 
 
5.2.2 Holokauszt áldozatok.
 
 
A "Nyilas" Szálasi Ferenc átveszi a németek segitségével 1944 oktober 15.-én a hatalmat. És a népbíróság előtt.
 
    
  
 
A "szelektálás" = kényszermunka vagy gázkamra.
 
A "III. Birodalom" szégyenfoltjai. A Dachau-i tábor múzeumából.
Minden agyonvert vagy éhenhalt személyre ráfogták, hogy a szive mondott fel!
A deportációk időpontja vonatok száma személyek
1944 május 15. - jun. 7. 92 289.357
juni. 5. - juni 16. 23 50.805
juni. 16. - juni. 28. 14 41. 499
juni. 30. - juli 3. 10 50.000
összesen 487. 402 (490.000), illetve 564.000 (l. fent)
Az igazi áldozat számot itt még nehezebb megállapítani. Sem a német sem a magyar (nácik) nem vezettek róla megbizható feljegyzéseket.
Tény viszont, hogy a 490.000 személyből 360.000 nem tért haza. Biztosabb adatok állnak rendelkezésre, melyből kitűnik,
hogy 25.000 munkaszolgálatos vagy más internált személy szintén meg lett gyilkolva. [Pontos elemzés található a fent
említett Stark Tamás könyvében].
 
 
"Munkaszolgálatosok".
5.2.3 Az összegezett áldozatok száma.
 
[Rubicon 2011/6]
Rolf-Dieter Müller, a 2010-ben megjelent könyvében (jobbra): "An der Seite der Wehrmacht" ,[Fischer, Frankfurt am Main, ISBN
978-3-596-18150-6], közli a Hitler katonai támogatóinak az országait és számát. [A könyv hiteles]. Magyarország: 800.000.
Rolf-Dieter Müller, történész.
Valószínű, hogy benne vannak háború végen "elrabolt" fiatalok is. L. lejebb.
1944 október és 1945 januárja között következő nagy számú csoportok lettek "kiküldve" Németországba:
Kiképzésre 131.687 Harcoló csapatok 184.400 Békés csapatok (segédszolgálat) 264.339
összesen 580.426
Ez a szám nagyobb mint a Don-hoz kiküldött egységek száma. [Egy becsülés szerint még 862.180 emberről is szó lehet].
Néhány kivételtől eltekintve ők minden hadifogságba kerültek. Az 580 ezerből 300.000 angló-amerikai és 280.000 orosz
fogságba került. Az orosz fogságba került egyének összesített száma pedig 600.000-re becsülhető [Stark Tamás].
Bús János [Hadtörténeti levéltár és múzeum igazgatója] irja, hogy a Szovjetunióba internált és "elrabolt"
emberek dokumentált száma 800.000. Ha abból a 600.000 foglyot levonuk marad 200.000. Ebből 40.000
halálra itéltek. A maradék 160.000 pedig "természetes" (éhhalál, megfagyás, betegség) halállal halt meg.
[Persze a 600.000 fogolyból sem tért nagy része haza].
A "halálmentek" és a hazai táborok elhúnytjainak pontos száma is nagyrészt ismeretlen. Ami viszont 50.-70.000 van
becsülve.
Ha az összes emberi veszteséget figyelembe vesszük, Magyarország - a "Hitler-i kaland" következtében, a szomorú harmadik
helyen áll [13,7 milló lakos, 1941. 12. 3] :
Lengyelország 14,96 %
Szovjetunió 8,42 %
Magyarország 6,90 %
Németország 6,44 %
5.2.4 Gazdasági veszteségek.
Neme millió Pengő %
Mezőgazdaság 3.682 16,8
Bányászat/kohászat 65 0,3
Ipar 2.042 9,3
Forgalom 3.689 16,8
Lakóházak 1.854 8,4
Privát háztartások 5.249 23,9
Mások együtt 5.379 24,5
összesen 21.951 100,0 [Wikipedia]
40 %- a a vasúvonalak megrongálva, a vagonok nagy száma elrabolva.
56 %-a az állatállománynak megsemmisült. A legnagyobb veszteséget (88 %) a disznó-állomány szenvedte el.
58 %-a a ló-állománynak elveszett, miáltal a mezőgazdasági termelés erősen fékezve volt.
A műtrágya ipar tönkre ment, miáltal a föld termőképessége erősen csökkent. Nagyfokú élelmiszer hiány állt be.
5.2.5 Jóvátételek.
Az ideiglenes 1945. janúár 20.-i fegyverszünet 300 millió US dollárt értékű árúszállitást szabott ki.
["Megköttetett Moszkvában, 1945 január 20-án egy példányban, amely megőrzés végett át lesz adva a Szövetséges
Szocialista Szovjet Köztársaságok kormányának orosz, angol és magyar nyelven, azzal, hogy az orosz és az angol szöveg
hiteles. A jelen megegyezés láttamozott másolatát a mellékletekkel együtt a Szövetséges Szocialista Szovjet Köztársaságok
kormánya át fogja adni mindazon kormányoknak, amelyek nevében a jelen egyezmény aláíratott.
A Szövetséges Szocialista Szovjet Köztársaságok Magyarország Ideiglenes Kormányának megbízásából:
az Egyesült Királyság
és az Amerikai Egyesült Államok
Kormányainak megbízásából: GYÖNGYÖSI JÁNOS
K. VOROSILOV VÖRÖS JÁNOS
BALOGH ISTVAN [internet]
A győztesek [Jalta-i konferencia, az 1945. február 4. és feb11. között lezajlott konferencia főszereplői].
Abból 200 milló a Szovjetuniónak (131 millio érték lett szállitva), 70 millió Jugoszláviának és 30 millió Csehszlovákiának.
A magyar területen állomásozó szovjet csapatokat is kötelezték ellátni, ami az árnövekedéssel együtt elérte az 500 millió US
dollár értéket.
Tovább kattintással, balra fent a menü pontban: 7. A felelősök.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
